Sziasztok! Elég rosszul aludt a nagyobb lányom, így én is… Mondjuk úgy, hogy kb. 1-től fél 7-ig tűrhetően aludtam, de reggel nem éreztem magam túl pihentnek és ez rányomta a bélyegét a reggeli hangulatomra… Meg volt más is, amitől rossz kedvem volt… 

Néhány hete, még Magyarországon vettem egy csomag Korpovit kekszet, mert az Intenset-ben is vannak olyan ételek, amiben szerepel, de eddig még nem sikerült olyan ételt választanom. Szóval gondoltam felbontom a lányoknak és kitettem az asztalra. Amikor megjelent a férjem, felcsillant a szeme és beleharapott egybe… Sejtettem, hogy másra számít, van egy hasonló kinézetű keksz, csak az édes. Az arca mindent elárult, épphogy csak nem köpte ki. 🙂 

Reggelire sonkás rántottát ettem, tízóraira almát kesudióval. Még délelőtt felkerekedtünk a lányokkal és elmentünk a postára, vásárolni, és utána még elmentünk kebabért, mert a férjem azt kért ebédre. Villamosra akartunk szállni, de nem járt a villamos, így mentünk metróval. Mikor feljöttünk nagyon erős füstszag és rengeteg tűzoltóautó volt a környéken… A kebabos háztömbjében kigyulladt egy tetőtéri lakás, utána pedig már égett az egész lakótömb tetőszintje, 250 ember veszítette el a lakását és sokan mindenüket… Miután hazaértünk még tőlünk is legalább egy órán keresztül látni lehetett a hatalmas füstöt… Nehéz ilyenkor bármit is mondani, de azért ilyenkor igyekszem átértékelni az apró-cseprő problémáimat…

Edédre megint a köleses csirkemellsalátát ettem, a család meg bakonyit. Délután csináltunk a nagyobb lányommal kókuszgolyót a húsvéti menüből, amit hivatalosan pár órára hűtőbe kell rakni, de azért egyet-egyet megkóstoltunk belőle, és mennyei volt tényleg. 🙂 A receptben szereplő mennyiségekből 2 uzsonna jön ki, ezért a felét megcsináltam a lányoknak mézzel, a másikat meg nekem édesítővel. 

Szóval a kókuszgolyó ment a hűtőbe, mi meg tornázni. Egy fokkal jobb volt, mint tegnap, habár szerintem a tegnapi szenvedésemnél már nem is lehetett volna rosszabb… Ma is elmaradt a kockahas program, mert most meg a barátnőmnek kellett sietnie. Persze megcsinálhattam volna egyedül is… De mi már csak ilyen szolidárisak vagyunk egymással… 🙂

Torna után először vacsiztunk, én az abonettes variációt, és utána azért megettem a kókuszgolyókat is. Volt boldogság, tényleg nagyon-nagyon finom volt. 🙂

Este dühösen megjelent a nagyobb lányom, és közölte: “Nagyon ideg vagyok, nincs meg a pandás zokni párja” 🙂 Imádom. 🙂