11. hét 5. nap – A fehér szoknya
Sziasztok! 4-kor arra ébredtem, hogy a nagyobb lányom rosszul érzi magát, bejátszott egy ruhacsere meg egy ágyneműcsere, de utána még visszafeküdtünk… Oviba így nyilván nem ment.
Reggelre még volt egy adag almás sütim, délelőtt pedig elszaladtunk a közeli boltba, egy-két dologért. Az utcán a nagyobb lányom megjegyezte: “Nézd, anya, a bácsinak kisbaba van a pocakjában” Ilyenkor azért annyira nem szoktam bánni, hogy külföldön élünk, és valószínűleg nem értik, hogy mit mond… 🙂 Aztán megtárgyaltuk, hogy ez nem túl esélyes. 🙂
Tízóraira barackot ettem mandulával, ebédre pedig zöldbabfőzeléket csináltam fasírttal a családnak, nem olyat, mint magamnak 2 napja… 🙂 Én meg elővettem a kedvenc ebédem receptjét, és csináltam zöldbablevest salátával. Ebből ebédre sikerült megennem a salátát, legalábbis a nagy részét, mert a gyerekek is az én salátámat preferálták az ő ebédjükkel szemben…
A leves csak később lett kész, és akkor már készülnöm is kellett, mert ma volt az első angol órám. Indulás előtt még megettem a salátához járó abonetteket. Mivel ma valahogy az eheti kardiót is meg kellett oldanom, és esélytelen volt, hogy eljussak futni, így az angol órára való rohanást illetve az onnan hazasietést számítottam be ennek. Tényleg siettem, mert 5 perccel később sikerült elindulnom a kitűzött időpontól, ami már amúgyis az az időpont volt, amikor legkésőbb el kellett volna indulnom… Szóval rohantam a metróig, meg a metrótól a nyelviskoláig… De odaértem. 🙂 2 óra egyedül egy anyanyelvi nyelvtanárral, hát megizzadtam, (akár ez is lehetne a kardió része 🙂 ) de azért jól éreztem magam. 🙂 3,5 éve szinte egyáltalán nem használtam az angolt.
Hazaérve megettem a zöldbablevest, a mandulákat meg az abonettet sajttal. És megittam annak a shake-nek a másik felét, amit még indulás előtt csináltam. Így ma csak egy shake-et ittam…
Este még felpróbáltam a motivációs fehér szoknyámat, rám jött, combban meg fenékben már teljesen oké, de hasban még mindig nagyon szorít… Olyan, mintha egy fűző lett volna rajtam… Szóval még mindig nem a viselhető kategória, de van még 2 hónapom a nyaralásig. 🙂