Sziasztok! Ma reggel már nem volt almás muffin a szekrényben… Viszont nem volt kedvem a rántottához, és másik reggelihez sem… Így megcseréltem a tízórait a reggelivel, és mielőtt elindultunk az oviba, bekaptam a 12 szem kesudiót, hazaérve meg megettem a hozzátartozó almát, megittam a shake-et és úgy döntöttem sütök megint almás sütit reggelire, csak most nem muffinként hanem tepsiben, és az almát nem lereszeltem, hanem felszeleteltem és leraktam a tepsi aljába, és ráöntöttem a masszát. Egyből 3 adagot csináltam. Nem lett valami szép, szebb lett volna, ha a massza tetejére rakom az almát, de majd legközelebb. 🙂 Finomnak finom lett, és ez a lényeg. 🙂

Karácsonyra kaptam a férjemtől egy szárítógépet, és az első próbaköröknél feltűnt, hogy némelyik pólóm egy kicsit összement… Utána már jobban megválogattam, mit is rakok bele. 🙂 Viszont most beledobtam egy ilyen pólót is, mert már kezdett kicsit nagy lenni. 🙂 Így nyugodtan összemehet kicsit. 🙂 Jó érzés volt. 🙂 A másik ilyen jó élményem a nap folyamán, hogy a kisebb lányom feküdt a földön és odafeküdtem mellé. Érezhetően sokkal laposabb volt a hasam, mint mikor elkezdtem a programot. 🙂 Ha állva már így nézne ki a hasam, akkor elégedett lennék, na, ezen azért még dolgozni kell. 🙂

Ebédre brokkolikrémlevest ettünk sült csirke kockákkal és teljes kiőrlésű tésztával, mindkettőnknek nagyon ízlett. 🙂 Ez is az egyik ebéd újragondolása volt. 🙂 

Ovi után szokás szerint az egyik játszótéren kötöttünk ki. Nem egyszerű egyszerre két kicsi gyerekre figyelni… A háromévesem már egész ügyes, jól kiismeri magát a játszótereken, de azért őt is figyelni kell, és néha kell neki is segítség, na, ezalatt az egyévesem simán világgá menne… Szóval résen kell lenni, nem egy pihentető tevékenység ez, legalábbis nekem nem… 🙂

Délután megettem a mandulákat, és torna előtt még egy marékkal, már nagyon éhes voltam. Nem segített a helyzeten, hogy férjem a nagyobb lányommal lelkesen gyártotta a házi hamburgert… Na, meg a piskótatekercs látványa az asztalon…

Így elmenekültem tornázni, elég nehezen ment, a barátnőmnek is, nekem is… De azért megküzdöttünk vele ismét és már éhes se voltam… Ez azért is jó volt, mert volt vagy fél 10 mire odajutottam, hogy vacsorázzak, mert a kisebbik lányomat nagyon nehezen bírtam elaltatni… Mivel ettem délután egy bónusz adag mandulát, így vacsorára maradt a mandulás túrókrém, mandula nélkül… 🙂