Sziasztok! Ma reggel megint a kókuszos zabkását ettem, és utána meglehetősen későn sikerült elindulni az oviba… De már azt hittem, hogy sínen vagyunk, amikor is a liftnél feltűnt, hogy van egy hatalmas nedves folt a nagyobb lányom nadrágján (almalé), szóval irány vissza átöltözni…

Utána délelőtt elvittem a kisebb lányomat a gyerekorvoshoz, és még beszaladtam a boltba bevásárolni néhány apróságot a szülőknek, ugyanis holnap utazunk a családhoz. 🙂 Az egész napom ennek a jegyében telt, mosás, pakolás, csomagolás… Ez azért elég stresszes… Jelenleg egy nadrágom van, ami még egész tűrhetően áll rajtam, na azt is kimostam, de azért nyugodt szívvel raktam bele a szárítógépbe, mert már ez is kezd egy kicsit nagy lenni. 🙂

Tízóraira (igazából fél egy körül) megettem az almát, meg a kesudiót a shake-kel, és mielőtt mentünk a nagyobb lányomért az oviba, csak a zöldbablevest ettem meg, a salátát nem. Mikor hazaértünk úgy gondoltam, hogy jó lesz letudni a tornát, mert miután végzek a bepakolással (kérdéses volt, hogy végzek-e ma még egyáltalán), már tuti nem lesz hozzá erőm… Így 5 felé tornáztunk, úgy, hogy még csak elkezdtem összepakolni, a lakás romokban, és még terveztem, hogy a következő 2 napra is megfőzöm az ebédet és sütök almás sütit reggelire…

A férjem még nem volt otthon, így a két gyerek is ott ugrált körülöttem, és torna közben figyelhettem, hogy csinálnak még nagyobb kupit, az amúgy sem kicsiből… Néha azért kicsit ideges lettem, úgyhogy, amikor megjött a férjem, akkor az utolsó 2 perces hasizomgyakorlatra bemenekültem a hálóba, de 1 perc után már ott is volt a nagyobb lányom… 🙂 Egyébként a torna elején, amikor már a 2. kör guggolásból felugrást csináltuk, akkor a nagyobb lányom bekérdezte, hogy “Anya, mikor tornázol?”… Nem tudom, mit gondolhatott, hogy épp mit csinálok… 🙂

Torna után nekiálltam összepakolni a konyhában, nappaliban, és amikor már egész vállalhatóan nézett ki ez a két helyiség, akkor leültem én is vacsorázni a többiekkel, amikor is megettem a salátámat az ebédből, feltúrbózva az abonettel, meg a sajttal a vacsorámból… Ez összesen 7 abonettet jelentett… Szépen kikészítettem magamnak, és kezdtem érteni, hogy miért is szokott kudarcba fulladni azon törekvésem, hogy a nagyobb lányom egyszerre csak egy darabot vagy legalábbis keveset vegyen ki egy adott ételből… Bevallom őszintén a vacsorának a joghurtos túró része az elmaradt…

Utána jöhetett a csomagolás, közben persze lefektettem a lányokat is, és este 11-kor úgy döntöttem, hogy elég volt, habár nem voltam még teljesen kész a pakolással, és persze még főzni sem főztem, de nagyon fáradt voltam, így lefeküdtem és állítottam be ébresztőt 5 órára…